Megelőzéssel és leginkább úgy, ha nem tesszük ki magunkat ilyen veszélyhelyzetnek. Ehhez – sajnos – nélkülözhetetlen az embertársainkkal szembeni alapvető bizalmatlanság. Ne tároljunk otthon nagyértékű tárgyakat, túl sok készpénzt, továbbá a pánikgomb-halkriasztás is egy jó módszer lehet ilyen váratlan esetekben. Legyünk elővigyázatosak, és félelmeinktől függetlenül érdemes előkészíttetni vagyonvédelmi rendszereinkben valamilyen szabadon választott, úgynevezett néma riasztási beállítást. Minimális költségből telepíthető egy pánikgomb, melyet fiókban, az értékeknél, éjjeli szekrényben, bútorszéf, trezor vagy akár a normál széf mellett is elhelyeztethetünk.

Sőt, a rádiófrekvenciás, vezeték nélküli pánikgombokat szinte bárhova elrejthetjük, megnyomásukkor a helyszínen nem észlelhető (hallható vagy látható)
néma riasztás történik, mely kizárólag a távfelügyeleti állomásnál és az értesítendő személyeknél jelez.

A betöréses rablásnál szinte biztosra vehető, hogy az elkövető páncélszekrényt, bútorszéfet, értékmegőrzőt vagy fém szekrényt keres, és nagy eséllyel ki is kényszeríti a trezor kinyitását. Hatásos védekezési megoldás lehet, ha a széfet összekapcsoljuk a riasztórendszerrel, ami akár utólagos rendszerbővítés keretében egy rádiós nyitásérzékelővel könnyedén kivitelezhető. Ebben a konstrukcióban a páncélszekrény érzékelője mindig aktív, és a riasztórendszer is minden alkalommal kódot kér a széf kinyitáshoz. A néma riasztáshoz a távfelügyelet számára megadott pánik kódot szükséges beütni, a továbbiakat pedig bízzuk a szakemberekre, így nagy valószínűséggel nem eshet bántódásunk. Fegyverszekrények esetében például kifejezetten javasoljuk, hogy pánik kód mellett kapcsoljuk össze a széf nyitását a riasztórendszerrel.

Átverhetjük a betörőt egy trükkös megoldással is: csalit helyezünk el a páncélszekrényben. Ehhez duplafalú széfre van szükségünk, ami akár házilag, egy egyszerű lemez behelyezésével is kivitelezhető. A fémszekrény első részében helyezzünk el ál-zsákmányt (kisebb összeget, értéktelen ékszereket stb.), nagy értékeinket pedig tartsuk a hátfal mögött, így a betörő - megelégedve a csalinak szánt értékekkel – remélhetőleg távozik.

Éjszakai betöréses rablás

Több ilyen, minden körülmények között sokkoló esetről olvashatunk az interneten. A szerencsésebbek átalusszák a történteket és csak reggel szembesülnek a vagyonukat, értéktárgyaikat ért károkkal. Az éjszakai betörők gyakran altatógázt használnak, amit akár a kulcslyukon vagy bukóra hagyott ablakon keresztül is befújhattak. Akik nem ebbe a szerencsés csoportba tartoznak és ébren voltak, javarészt kisebb sokkról számoltak be, miközben mozdulatlanul várták ágyukban, hogy a tolvaj távozzon.

Hogyan védekezhetünk az éjszakai betöréssel szemben?

Az élesített riasztórendszer és a megfelelően, szakemberek által beállított érzékelők tökéletes betörés- és vagyonvédelmet biztosítanak. Az éjszakára aktivált riasztórendszer mellett még altatógázzal sem tudnak észrevétlenül behatolni az ingatlanba illetéktelenek.

Betörés a tulajdonos tartós távollétében

Ebben a különleges helyzetben a betörőknek elegendő idejük van arra, hogy az összes szóba jöhető eszközt és módszert bevessék. Az ablakok kivágásával, a nyílászárók befeszítésével, kimelegítésével, zárfúrással, ritkán még tetőbontással is próbálkoznak. Betört ablakok elsősorban a félreeső ingatlanok esetében fordulnak elő, sűrűbben lakott helyeken kerülik ezt a módszert: a zaj ugyanis együtt jár a lebukás veszélyével. Riasztórendszerrel nem rendelkező, vagy helytelenül védett, huzamos ideig használaton kívüli épületek - mint például iskolák, óvodák - esetében előfordulnak a nyári szabadság alatti betörések is. Egy konkrétumot említve: egy óvoda esetében előfordult, hogy a nyári hónapokban több hétre beköltöztek a betörők az ingatlanba, minden mozdíthatót elvittek, e közben a gyerekágyakon aludtak és az óvoda konzervjein éltek.

A ház legkényesebb biztonsági pontjai

A biztonsági szempontokat figyelembe véve az épületek legkockázatosabb pontjai elsősorban az utcai forgalmat elkerülő, kivilágítatlan és a szomszédok látószögéből is kieső épületrészek. Valótlan az az állítás, miszerint a nagyobb méretű nyílászárókon keresztül történik a legtöbb behatolás - sok esetben kifejezetten eldugott helyeken, kis ablakokon mászik be a betörő . A nagyobb ajtókat rendszerint már csak távozásra és a zsákmány kényelmes, zavartalan kijuttatására használják a tolvajok.